Tárló

Gárdonyi Emlékév – 150 éve született Gárdonyi Géza

Gárdonyi Géza (eredetileg Ziegler Géza; Gárdony-Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.


(A kép forrása: commons.wikimedia.org)

Az emlékév kapcsán továbbítjuk a hírt: már törökül is olvasható az Egri csillagok, amelyet Erdal Şalikoglu fordított török nyelvre, aki magyarországi tanulmányai alatt ismerkedett meg az ifjúsági regény kultuszával.



Magyarországon nemzedékek nőttek fel „kötelezőszerűen” az „egri remete” színvonalas történelmi regényén, számos idegen nyelvre való lefordításán tehát nem csodálkozunk. Azt azonban bátran kijelenthetjük, hogy a bolgár, cseh, eszperantó, észt, finn, holland, horvát, lengyel, litván orosz, örmény, szlovák, szlovén, ukrán, vietnámi és kínai adaptációk mellett a leginkább szívet melengető változatnak a török nyelvűt tekinthetjük... 

(Forrás: szeretlekmagyarország.hu)

200 éve született Az obsitos költője

Garay János (Szekszárd, 1812. október 10. – Pest, 1853. november 5.) magyar költő, író, újságíró.

„A köztudatban Garay János mint Az obsitos költője, Háry János alakjának megteremtője maradt halhatatlan. Az antológiák őrzik még Kont című történelmi balladáját is, amely hosszú időn át a legnépszerűbb szavalnivalók közt volt divatos. A gazdag életműből a többit alaposan elhalványította az idő. Holott a reformkor éveinek irodalmi főalakjai közé tartozik, s ha költői nagyságrendben el is marad nemhogy Vörösmarty, de még Czuczor mögött is, romantikánk történetét mégsem lehet elmondani Garay János rokonszenves alakja nélkül.” (A magyar irodalom arcképcsarnoka)

(Garay János szobra szülővárosában, Szekszárdon)

„1843-ban született legismertebb és legnépszerűbb műve, Az obsitos című elbeszélő költemény, amelyben megteremtette Háry János, a nagyotmondó katona alakját, s egyben a „háryjánoskodás” fogalmát. A mű Petőfi János vitézéhez is előképül szolgált. Kodály Zoltán ebből a történetből írta híres daljátékát, a Háry Jánost (Garay más verseit Liszt és Erkel is megzenésítette).” (Cultura.hu)



100 éve született Kálnoky László

Kálnoky László (Eger, 1912. szeptember 5. – Budakeszi, 1985. július 30.) kétszeres József Attila-díjas (1963, 1972) magyar költő, műfordító.

„A Nyugat harmadik nemzedékébe tartozott. Első kötetében (Az árnyak kertje, 1939) az unalmas kisvárosi élet groteszk képeit mutatta be, valamint a kispolgári berögzöttség és álszentség miatt megvalósíthatatlan nagyobbszerű élet hiányát panaszolta. Költészetét főleg Kosztolányi Dezső és Tóth Árpád hatása határozta meg. A Lázas csillagon (1957) a kényszerű hallgatás éveinek termését foglalja magában. Költészetére, világképére végletes pesszimizmus, a tragikumot groteszkbe fordító látásmód jellemző (Szanatóriumi elégia, 1942; Jegyzetek a pokolban; A létezés rémségei). A Lángok árnyékában (1970) című kötetében a pesszimista világképpel nem szakító, de vele harcolni akaró költő lázadó magatartása nyomul előtérbe. A korábbi líráját jellemző szigorúan kötött forma folyamatosan a szabad vers felé fordult. Ez a folyamat az Egy magánzó emlékiratai című művében és az azutáni művekben érte el tetőpontját (Egy hiéna utóélete és más történetek, 1981; Az üvegkalap, 1982; Bálnák a parton, 1983). Műfordítóként is nagyot alkotott; versben panaszolta a külföldi költők életkeservét (A műfordító halála).” (Forrás: Wikipédia)

 (A kép forrása: vers.hu)

Kálnoky Lászlóról bővebben olvashatnak a Digitális Irodalmi Akadémián:

Ugyanitt a költő digitalizált műveiből is válogathatnak:

Kálnoky László néhány verse megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvtárban is:


100 éve született Lipták Gábor
 
Lipták Gábor (Budapest, 1912. június 30. – Balatonfüred, 1985. május 30.): író, újságíró, kultúrtörténész.

A magyar tájakhoz és történelmi emlékekhez fűződő rege- és mondafeldolgozásaival egy régi műfajt keltett új életre. „Munkám célja nem a halott történelmi anyag feltámasztása, múltunk eleven hagyományainak olvasmányos, érdekes formában történő megírása és népszerűsítése. Olvasóimat honismeretre, műemlékeink megbecsülésére, az ország szép tájainak megkedvelésére, a jó értelemben vett hazaszeretetre szeretném buzdítani” – vallja az író.
Számos, a Balatonhoz kötődő, népszerűsítő kiadvány szerzője vagy társszerzője volt. Fő művei a magyar történelmi, irodalmi emlékhelyekhez fűződő regék, mondák és történetek irodalmi feldolgozásai: Aranyhíd, Regélő Dunántúl, Délibáb, Sárkányfészek... A Nyitott kapu című művében házát és vendégeit mutatta be.
Balatonfüredi otthona az 1950-es évektől kedvelt találkozó-, s gyakran tartózkodási helye az irodalmi és művészeti élet sok kitűnő alkotójának. Vendégei voltak többek között: Bernáth Aurél, Szabó Lőrinc, Németh László, Illyés Gyula, Borsos Miklós, Passuth László, Déry Tibor, Tamási Áron, Berda József, Keresztury Dezső, Salvatore Quasimodo és még sokan mások.

Örkény István számos pályatársához hasonlóan szívesen időzött Lipták Gábor írónak, a balatoni mondavilág értő népszerűsítőjének balatonfüredi házában. Az Addio nevű vitorlással szelte a tó habjait, az '50-es években készült kép tanúsága szerint első felesége, Nagy Angéla társaságában. „A lány hasa meztelen. A fiún is csak egy gyerekarasznyi fecskenadrág van, a lányon még annak is csak kicsinyített mása, egy kék kendőcsücsök az ágyékára kötve s két kis sapka a mellein. Nem is ruha ez, csak borogatás...” – Vallomás. (Forrás archiv.magyarszo.com)
 
Halála után gazdag könyv- és egyéb gyűjteményei, vendégkönyvei a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumba, kisebb részben a balatonfüredi Városi Könyvtárba kerültek. Jelenleg a Helytörténeti Gyűjteményben kutathatók. Házát a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványra hagyta, a végrendelet értelmében csak alkotóházként működhet.


Bővebb információk a balatonfüredi Városi Helytörténeti Gyűjtemény honlapján és ITT találhatók


100 éves lenne Ottlik Géza

Ottlik Géza (1912. május 9. – 1990. október 9.) író, műfordító. A magyar intellektuális próza kiváló alkotója. Kiemelkedő tudású bridzsversenyző, többszörös magyar bajnok és válogatott, valamint világhírű szakíró, a bridzs játék megújítója volt. (Wikipédia)
(A kép forrása: koszeg.hu)


„Ottlik életműve igen kicsi, holott szakadatlanul dolgozott. Műfordításainak száma sokkal nagyobb, mint eredeti műveié. De regénye, kisregényei, novellái, tanulmányai, kisebb esszéi és kritikái együtt beleférnek öt nem túl terjedelmes kötetbe. De az aggodalmas pontosság, a magamagával folytatott alkudozás minden szóért, és a meg nem alkuvás sem gondolkozásban, sem stilisztikában felettébb munka-  és időigényessé tette ezt a lankadatlan értéktermelést. Műveinek jellege: lélektani. Az emberek egymás közti viszonyainak, köztük nem utolsósorban a végtelen arcú szerelemnek, a cselekedet erkölcsi megítélésének világa ez. A magánélet értéke, vonzó és riasztó mozzanatai, tehát – habár társadalmon belül játszódó események ezek – merőben politikamentes témakör. Olyan korban, olyan egymás után következő korszakokban, amikor hivatal, kritika és ezek következtében sajtó és kiadó mindenekelőtt politikát várt el az irodalomtól. A senkivel se kollaboráns és senkivel sem ellenzékieskedő Ottlik – ha néha évekig is szürkeségbe húzódott – itt is megtalálta a lét lehetőségét, majd a létjogosultságot, idővel a József Attila-, végül a Kossuth-díjjal jelzett teljes elismerést. Amikor 79 éves korában meghalt, felettébb kis életművével már afféle élő klasszikusnak számított. Ez az esztétikai érték feltétlen győzelme volt a politika felett is, a népszerű irodalmi silányságok felett is.” (Részlet a Litera.hu életrajzi összeállításából.)

Az Ottlik-centenárium alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeumban egész napos felolvasást tartanak az író Iskola a határon című művéből. Május 22-én pedig Ottlik-kamarakiállítás nyílik a múzeum két szobájában.


100 éve született Örkény István
Április 5-én ünnepeljük az író (19121979) születésnapját. 


„Örkény István a drámai műfaj és a színpad radikális megújítója; nemcsak a realista tér- és időkezelést, hanem a színpadi alakok egységét, önazonosságát is megszüntette. Drámáit a világ szinte minden nagyvárosában játszották; elsősorban a Tóték és Macskajáték aratott sikert a világszínpadon. Prózáját is számos nyelvre fordították, legtöbbször az Egyperces novellákat. (Franciául a találó Minimythes címen jelentek meg). 1969-ben Párizsban elnyerte a Fekete Humor Nagydíját. Műveiből több film is készült: a Tótékból Isten hozta őrnagy úr! (1969) címmel Fábry Zoltán, a Macskajátékból (1972) Makk Károly rendezésében.”
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség (Erdődy Edit szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)

Az életműről színvonalas összefoglalót kínálnak az alábbi honlapok:

És nem utolsó sorban az OSZK 100. évfordulóra készített tematikus honlapja:



153 éve született Vikár Béla a Somogy megyei Hetesen

 
Vikár Béla etnográfus, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Kalevala műfordítója.
1880-tól alkalmazta az országgyűlési iroda gyorsírónak, 1921-es nyugdíjazásáig itt állt alkalmazásban. Már az 1870-es évek végétől népmesék és népdalok szövegeit jegyezte le gyorsírással. 1896 karácsonyán Borsod vármegyében kezdte el Európában egyedülálló módon fonográfra rögzíteni a népdalokat. Bartók Béla jegyezte le fonográffelvételeit.
1900-ban a Párizsi Világkiállításon megrendezett Ethnográfiai Kongresszuson ismertette módszereit és eredményeit. A nemzetközi etnográfia is számon tartotta ettől kezdve. Gyűjtései során mintegy hétezer dalt rögzített. 1896-ban a Magyar Néprajzi Társaság titkárának választották, később maga is alapított társaságot, a La Fontaine Társaságot, s annak elnöke lett. 1911-ben választották be a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjainak sorába. (Részlet a Wikipédiából)

Születésének 150. évfordulója kapcsán a Megyei és Városi Könyvtár virtuális kiállítással emlékezett meg Vikár Béláról, amelyet jó szívvel ajánlunk az Olvasók figyelmébe!



540 éve hunyt el Janus Pannonius

 (Kép: Orosz István, 2008. Forrás: jannuspannonius.hu)

A maga korában Európa-szerte ismert humanista költő halálának évfordulója kapcsán az OSZK tematikus honlapját ajánljuk.

A 2008. év a reneszánsz éve volt, ekkor készítette el az Országos Széchenyi Könyvtár Janus Pannonius előtt tisztelgő internetes tartalomszolgáltatását. A Janus Pannonius versei és a személye köré építkező multimédiás szolgáltatás azt szeretné példázni, hogy az interneten publikált, jól strukturált tartalmak a nagyközönség, a közoktatás és a felsőoktatás szereplői számára egyaránt használhatók forrásként.

Követés