Könyvkiválasztó

Clara Sánchez: A láthatatlanok


„Sandra nemrég tudta meg, hogy terhes egy olyan férfitól, akibe nem szerelmes, felmondott a munkahelyén, és egy rövid időre nővére tengerparti házába költözött, hogy kitalálja, mihez kezdjen az életével. Megismerkedik egy idős norvég házaspárral, akik úgy bánnak vele, mint a nem létező nagyszülei. Olyannyira ártatlannak tűnő barátság alakul ki közöttük, hogy a lány beköltözik Christensenékhez, és fizetést is kap azért, hogy az idős Karint szórakoztassa.

Ezzel egyidejűleg Buenos Airesből megérkezik egy öregúr, Julián, aki minden lépését követni kezdi ennek a véletlen által összehozott három embernek. Egy napon megszólítja Sandrát, egy újságkivágást ad neki, és feltárja előtte a múlt rémisztő részleteit. Elmeséli, hogy ő a mauthauseni tábor egyik túlélője, és elmondja neki, hogy Christensenék nem azok, akiknek látszanak. Sandra kezdetben nemigen hisz az öreg nácivadásznak, de lassan új szemszögből kezdi látni az idős házaspár szokásait, barátait, másként értelmezi szavaikat és hallgatásaikat. Aztán lassan feltárul a kép, és Sandra egy rémtörténet főszereplőjévé válik. Nem is sejti, hogy naivitása vagy vakmerősége életveszélybe sodorta.

Clara Sánchez, az egyik legnépszerűbb kortárs spanyol írónő. A láthatatlanok című regénye 2010-ben elnyerte a rangos Nadal-díjat.”

(A Park Kiadó ismertetője)


Sárközi Mátyás: Tamperdü – Az elveszett Zugliget nyomában

E művet a szerző népszerű levelezés-memoárja, a Levelek Zugligetből újraolvasása hívta életre. Ez a történet is a legendás édesanya, Sárközi Márta Budáról küldött levelei köré szerveződik – mozgalmas családtörténetet, szenvedélyes kor- és mentalitástörténetet nyújtva, szellemesen előadott, intimitásokkal is szolgáló szituációk, csattanós anekdoták és portrék sorával.

Az ’56-os menekültnemzedék angliai beilleszkedése, pályakezdése és a londoni művésznövendékek zajos mindennapjai mellett az emlékező szól az „öregek”, vagyis a már régebb óta emigrációba kényszerült családtagok (a Vészi, Molnár és Biró család emblematikus figurái) és ismerősök sorsáról, valamint saját gyermekkoráról, az üldöztetésről. Különös fontossággal elevenednek meg a forradalom után itthon maradtak: Sárközi Mártának és „menedékháza” vendégeinek, barátainak, íróknak, művészeknek, értelmiségieknek megpróbáltatásai.
A sokféle színtéren (Budapest, London, München, olykor Amerika) a többféle eltűnt időben
(a századelőtől a forradalom előtti és utáni időkig) zajló, hatalmas szereplőgárdát felvonultató történetet a múlt felidézésnek folyama egységesíti, az iróniát sem nélkülöző, mégis megértő, szeretetteljes emlékezésé.
A könyv bemutatójára 2013. június 13-án kerül sor a siófoki BRTK Könyvtárban. (A részleteket lásd a Programajánlóban!)

(BRTK Könyvtár, Siófok)


Varga-Körtvélyes Zsuzsanna: A Radnayak: Egy erdélyi bárócsalád regénye

Jó családregényt találni nem könnyű feladat. Valószínűleg írni sem. A két nehéz feladat azonban ezúttal jó eredményt szült, mivel a fiatal szerző, Varga-Körtvélyes Zsuzsanna megírta, jómagam pedig rábukkantam a Radnayak című regényre. Azt nem tudom, a szerzőnek mekkora örömet szerzett a könyv megírása, nekem mindenesetre meglehetősen nagyot annak elolvasása.

Szeretem, ha egy regény jó vaskos és hosszú éveken át követi szereplőinek sorsát. Ha a karakterek életére hatással lévő történelmi eseményekről is képet kapok, miközben történetüket olvasom. Ha maguk a karakterek olyanok, hogy érdekeljen sorsuk és izgatottan várjam, vajon mi történik a következő lapozás után. Ha a regény nyelvezete szép és cselekménye gördülékeny. A Radnayak című regény mindezen elvárásaimat tökéletesen teljesítette.
A családregény – mint azt alcíme el is árulja – egy erdélyi bárócsalád története az 1910-es évektől az 1950-es évek végéig. A könyv főszereplői a három Radnay-fiú, Zoltán, Sándor és Gyula. Mindhárman más jellemek, de végső céljuk ugyanaz: a család kilencszáz éves történetét és hagyományait folytatni és megőrizni, hozzon bármit is a történelem. És a történelem nem is kéreti magát, hiszen mindnyájan ismerjük a XX. század vérzivataros első felét. Trianon, a II. világháború, majd az 1956-os forradalom és megtorlás mind otthagyja nyomait a család életében.
De nehogy azt higgye valaki, hogy csakis a súlyos politikai események játszanak szerepet a regényben! A romantika is megkapja az őt megillető helyet a könyvben – nem is keveset! Hiszen a hősök nagy szerelmei legalább olyan fontos nyomokat hagynak életükben, mint a történelmi események. A regény nemcsak a három férfi főhősre fókuszál, hanem az életükben óriási szerepet játszó nők sorsa és jelleme is kellően kibontakozhat a történet során.
Nem tudhatom biztosan, Varga-Körtvélyes Zsuzsannára mely írók lehettek nagy hatással, az azonban biztos, hogy aki Wass Albert írói stílusát kedveli, ebben a regényben sem fog csalódni.
Egy apró figyelmeztetés az olvasóknak: ha rám hallgatnak, a kötet elején és végén is megtekinthető családfát ne nézzék át a regény elolvasása előtt, mivel annak jónéhány adata komoly meglepetéseket árul el, melyeket sokkal érdekesebb megtudni magából a történetből, hiszen az írónő mindent megtesz, hogy a fordulatos cselekményű regény bőségesen szolgáljon váratlan fordulatokkal a szereplők sorsát illetően.
(Kéki Kálmán)


Nyáry Krisztián: Így szerettek ők

Nyáry Krisztián irodalomtörténész, PR- és kommunikációs szakember, de legtöbben a Facebookról ismerjük. Időről időre figyeljük, reggeli kávénk mellett olvasgatjuk, majd kultúrtörténeti csemegeként osztjuk tovább képes bejegyzéseit, amelyek különösen esendő emberi oldalukról mutatják nekünk az iskolai tananyag nagyjait. Azt is mondhatnánk, hogy Nyáry Krisztián bulvárosította a magyar irodalmi életet, de mielőtt ebben egy jól felépített (vagy kihasznált?) kommunikációs helyzetet látnánk, érdemes megemlíteni, hogy Nyáry eredetileg a barátait szórakoztatta irodalomtörténeti hobbijával. A játékos kitartás nem várt sikereket hozott, hiszen a magyar művészek szerelmi életét tárgyaló rövid posztoknak mára közel 20.000 olvasóját tartják számon. (Valószínűleg valamivel magasabb szám ez, mint amit a Pécsi Tudományegyetem költészettörténeti katedrájáról álmodhatott magának az egykori tanár.) És még egy jó hír: Nyáry Krisztián 40 története írókról és szerelmeikről „Magyar irodalmi szerelmeskönyv” alcímmel, a Corvina Kiadó jóvoltából immár könyv formájában kézbe is vehető.

(G. Szabó Sára)

Umberto Eco: A prágai temető

„A könyv, amit ezúttal is Barna Imre zseniális fordításában olvashatunk, nagyon elgondolkodtató. Kiválóan alkalmas arra, hogy az olvasó szembenézzen önmagával. Remekül mutatja be az összeesküvés-elméletek kialakulását és működését: összeesküvés-elmélet az, amit mindenki tud, de senki nem bizonyít.” (Molnár Gyula)



A modernkori antiszemitizmusról szóló könyvről Molnár Gyula ismertetőjét az Olvass bele oldaláról ajánljuk.



Paula McLain: A párizsi feleség. Hemingway első házasságának története


„Bár pusztultam volna el, mielőtt rajta kívül másba beleszerettem” – írja Hemingway a Vándorünnep utolsó oldalain Hadley Richardsonról, azaz első feleségéről. A párizsi feleség című regény témája ez a szívszorítóan gyötrelmes kapcsolat: a szerző, Paula McLain beleásta magát a két főszereplő életrajzába, levelezésébe, alaposan tanulmányozta Hemingway írásait, és elképzelte, milyen lehetett ez a varázslatos és viharos házasság 1921 és 1926 között Párizsban. Az eredmény egy magával ragadó, különleges regény, mely nem véletlenül lett világszerte bestseller.
A regényt az Olvass bele könyvismertetőjével ajánljuk.


Adrian Plass, egy őszintén csetlő-botló keresztény

 „Nagyon jó keresztény lennék, ha időnként nem zavarnák meg mások az életemet.” – állítja Adrian Plass, az Egy kegyes kétbalkezes naplója című könyvében. A humoros és őszinte meglátásairól ismert keresztény szerző könyvei nagy népszerűségnek örvendenek szerte a világon, a Harmat kiadó jóvoltából néhány kötetével a magyar olvasók is megismerkedhettek már, sőt, maga a szerző is tartott már Magyarországon teltházas előadásokat 2004-ben.
 Az Angliában élő Plass, aki külsőre leginkább Bud Spencer-re emlékeztet, eleinte egy nehezen kezelhető fiatalokkal foglalkozó intézetben dolgozott, majd a televízió és a rádió számára készített keresztény szellemiségű műsorokat, aztán a fent említett könyv nagy sikerének köszönhetően átnyergelt az írásra és ezzel együtt előadásokat is tart a világ szinte minden pontján.
 Plass sikere talán az őszinteségének köszönhető. Úgy ír a keresztény élet örömeiről és nehézségeiről, hogy írásaiban mindnyájan magunkra ismerhetünk. Nem fogja vissza magát akkor sem, ha kritikát kell mondania a hívőkről vagy az egyházról, de mindezt szeretettel és humorral teszi, semmiképpen sem bántóan.

A botlások és a kísértések is úgy szerepelnek műveiben, ahogyan mi is találkozunk velük, de a humor szemüvegén át nézve a dolgokat talán jobban megértjük, miért is bocsát meg Isten mégis mindahányszor nekünk.
 Legsikeresebb műve az Egy kegyes kétbalkezes naplója és annak folytatása, a Kegyes kétbalkezes visszatér. Ezekben a könyvekben egy csetlő-botló, de nagyon igyekvő kereszténnyel találkozhatunk, valamint családjával és a hívők közösségének jellemző tagjaival: a karizmatikus lelkesedővel, a mindenben a bűnt és az ördög művét szimatoló szigorú házaspárral, a határozott de jólelkű tiszteletessel, és sok más színes egyéniséggel, akiknek alakját Plass némi iróniával, de mindig szeretettel rajzolja meg:

December 15. vasárnap
Feliratkoztam a jövő heti karácsonyi kóruspróbára, csak hogy bebizonyítsam, nem vagyok velejéig romlott.
 December 16. Hétfő
Gerald közölte, hogy jövő szombat este egy James Bond film megy a TV-ben. Ez bizony nagy kár! De természetesen az Úr szolgálata az első.
 December 17. Kedd
Múlt éjszaka azt álmodtam, hogy én vagyok James Bond.
 December 18. Szerda
Biblikusak egyáltalán a karácsonyi énekek? Felhívtam Doreen Cook férjét, Richardot, aki szerint csupán a karácsonyfa-állítás pogány szokás. Nem jött be – sajnos az énekléssel minden rendben.
 December 19. Csütörtök
Lehetséges, hogy Isten azt akarja mondani, hogy meg kell néznem a James Bond filmet? Találomra kinyitottam a Bibliámat és ráböktem az egyik sorra. A következő állt ott: „És ebek nyalják fel a vérét.” Lefeküdtem. Néha nem egészen értem Istent.
 December 20. Péntek
Kiterítettem a „gyapjút”. Ha pontban kilenc óra négy perckor becsönget az ajtónkon egy japán admirális egyenruhába öltözött törpe, akkor tudni fogom, Isten azt akarja, hogy menjek el a kóruspróbára.
9.05. Csoda történt. Senki sem csöngetett. A dolog ezzel el van intézve.”
 A szerző a többi kötetében rövid, egyszerre humoros és elgondolkodtató kis írásokat közöl olyan dolgokról, melyekkel kapcsolatban keresztényként talán már mindnyájan elgondolkodtunk néha.

 A Növekedésem kínjai című könyv Plass komolyabb arcát villantja fel, ez a kötet ugyanis a szerző életéről szól; arról, hogy miként vált hívővé, az útját segítő emberekről, munkájáról, de ugyanilyen őszintén feltárja azt az időszakot is, amikor problémái és kétségei miatt hátat fordított Istennek. Természetesen azért ebből a könyvből sem hiányzik a szerzőre oly jellemző humor és irónia; a legváratlanabb helyzetekben él ezekkel az eszközökkel Plass. 

Hadd álljon itt a végére még egy idézet, mely jól összefoglalja a szerző nézőpontját és világát:
„A szívem megszakad azokért, akik számára a „hívő élet” olyan, akár egy maratoni gyaloglás bokáig érő sárban. Egyesek kihullanak, mások továbbmennek, de valamennyien azon tűnődnek, mi ez az egész? Miért van az a sok hegycsúcs és völgy?
Nincs megfelelő válaszom. A legtöbbször én is csak vánszorgok, de három dolog lenyűgöz. Az egyik Jézus személye, a másik, hogy Isten szeret engem és családja tagjának tart, a harmadik pedig annak biztos tudata, hogy az életemből semmi sem veszett kárba.”

(Kéki Kálmán)

Újra megvásárolható a 24 kötetes Britannica Hungarica Nagylexikon

A lexikonszerkesztők dolga századokkal vagy évtizedekkel ezelőtt sem volt könnyű, mára a cédulák írását, gépelését, rendezését már régen elfelejtettük. De azért az előkészítő munkálatok így is három évvel ezelőtt kezdődtek Nádori Attila főszerkesztő vezetésével, 12 szerkesztővel, szaktanácsadók bevonásával. S végül a Kossuth Kiadó jóvoltából újra a boltokba kerülhet a Britannica Hungarica frissített változata.
A 24 kötetes nagylexikon kiadási körülményeiről, illetve a magáról a kiadványról érdekes írás folytatódik az Olvass bele oldalán.

„Nem a saját családregényemet akartam megírni...”

Eszterházy, Vámos, Grecsó után talán nem is túlzás azt állítani, hogy minden „valamirevaló” írónk, és – ha például Demszky Gábor Keleti édenjét is figyelembe vesszük – közéleti személyiségünk megírta már a maga családregényét. Szinte természetesnek vesszük tehát, hogy Kepes András megannyi riportkönyve után szintén előállt a saját történetével, még akkor is, ha saját bevallása szerint nem is a saját családtörténetét akarta eredetileg megírni. Tövispuszta című regényéről a Könyvesblogon  olvasható interjú az íróval, ezt ajánljuk olvasóink figyelmébe egy rövid részlettel:

„Buenos Airesben töltöttem a kamaszkoromat, ahol apám diplomata volt. Puccs puccsot követett ott akkoriban, rálőttek a követségre, elrabolták apám sofőrjét, ezért ő folyamatosan attól rettegett, hogy engem is elrabolnak egyszer, és velem fogják zsarolni. Tehát miközben a magyar barátaim bőszen csajoztak, én egy bezárt életet éltem, de azért rengeteg élmény is ért. Megismertem egy másik nyelvet, kitárult számomra a világ, és a kultúrához való viszonyom is másként alakult, mint az itthoniaké…”


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Követés