2013. május 25., szombat

Város a művészetben, művészet a városban

Májusban Rippl-Rónai, Vaszary és Galimberti  szülővárosa évről évre átadja magát néhány napra egy bohém életérzésnek, Kaposvár főutcája ilyenkor igyekszik művésznegyeddé alakulni. A 13. Festők Városa Hangulatfesztivál keretében idén is előkerültek már a festőállványok, a kézművesstandok és a vásári bódék mellett a Rippl-Rónai világát idéző kalapos-kosztümös járókelők is.

(A kép forrása: www.flickr.com)

A Fesztivál persze nemcsak jó hangulatot teremt, hanem tartalmas előadásokat, színvonalas kulturális programokat is kínál városszerte. Az egyik ilyen nyitó esemény volt szerdán Bíró Marcsi és Ékes Edit kiállítással egybekötött könyvbemutatója a megyei könyvtárban, de a Hangulatfesztivál keretében rendezte meg „Város a művészetben, művészet a városban” című művészeti és tudományos konferenciáját a Kaposvári Egyetem Művészeti Kara is.
Számunkra talán jó előkészítője volt a Kaposvári Szabadegyetem ennek a programnak, mindenesetre azok a könyvtárosok, akik eljöttek az egyetem művésztanárainak és művészhallgatóinak előadásaira, nem csalódhattak az egész napos program során.


A tematikailag lazán összefűzött előadásokat a Művészeti Kar bemutatkozásának is tekinthettük, hiszen művészettörténeti, építészeti, művészetfilozófiai, képzőművészeti és színháztörténeti előadásokat egyaránt hallhattunk, miközben például Gál Laura énekművész műsora révén zenei, Gyenes Zsolt kortárs művészeti kísérletei bemutatásával vizuális zenei, a másodéves színművész hallgatók Sztravinszkij-adaptációja által pedig színházi élményben is volt részünk.


A „Város a művészetben, művészet a városban” több szempontból is találó címnek bizonyult. Részben azért, mert a város mint téma általánosságban is összefogta a különböző művészeti irányokat felsorakoztató előadásokat (például: Szabó Zsófia: Városképek, színpadképek vagy Szőcs Éva Andrea: Építészet a városban), másrészt azért, mert az előadások egy része Kaposvár városához kötődött. Így esett szó Lőrincz Zoltán előadásában a városalapítóként számon tartott Herceg Esterházy Pál alkotó és műpártoló tevékenységéről vagy L. Balogh Krisztina, Kaposvár főépítészének előadásában a város szecessziós építészetéről. És nyilván az sem véletlen, hogy például Gyenes Zsolt a kaposvári diákok munkái közül válogatott vizuális zenei kísérleteinek, elméleteinek illusztrálására.
Természetesen voltak előadások, amelyek közvetettebb módon érintették a témát (Sándor Balázs: Kereslet és kínálat – avagy művészetfilozófiai kitekintések, Simonné dr. Pallós Piroska: A török népi színjátszástól a török városi színjátszásig) vagy konkrét városokhoz, de nem Kaposvárhoz kapcsolódtak (Sörös Rita: Efemer szobrászat az építészetben, efemer építészet a szobrászatban, Ficzek Ferenc: A Pécsi Műhely land-art törekvései urbánus környezetben).
Egy biztos, az elhangzottakat valamiféle megmagyarázhatatlan kohézió is összefogta. Ha nem lett volna közös a téma, a Fesztivált is életben tartó „hangulat” akkor is összefűzte volna a referátumokat.
Megtisztelő élmény volt számunkra, hogy a konferencia záró gondolataiban Simonné dr. Pallós Piroska a szervezők nevében külön köszönte a könyvtárosok jelenlétét. Tette ezt abban a reményben és egyben ígérettel is, hogy a nap előadóival és a Kar művésztanáraival az általunk szervezett Szabadegyetem előadásain újra találkozhatunk majd.

(GSZS)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése